Süketítőkúra, lerobbant faros, avagy mi történt december 30-án

Na kezdjük a legelején. December elején Apa mondta, hogy december 30-án (vagyis ma) reptérlátogatás és fotóstúra lesz retro Ikarusokkal (Ikarus 55, Ikarus 250.69, Ikarus 280.15). Vártuk is a napot. El is jött december 30, tegnap nagyon szép idő volt, 10 fok, viszont ma -10 fok volt amikor elindultunk Érdről a fővárosba. Megérkeztünk Pestre, Anyát és az autót letettük a melóhelyénél, ezután felszálltunk a 49-es villamosra (körülbelül negyedóra süketítőkúra), majd a Deáknál átszálltunk a kisföldalattira amivel elmentünk a Hősök terére, ott lehetőség volt fotózni a 280-as Ikarust, amíg 250-es és a Faros meg nem jött, nem sokkal később már a három veteránt együtt lehetett fotózni, közben ugyanolyan hideg volt és már egyre inkább kezdtek átfagyni a végtagjaim. A Farosról kiderült, hogy problémái vannak a motorral ezért csak a két 200-as körözött a Hősök terén. Eközben egyre több külföldi turistabusz állt be a veteránok közé, nagyrészt lengyelek és olaszok. 9:55 környékén tettünk egy kört a Hősök terén, majd a turistabuszok miatt a Ikarus 280-as megtorpant az emlékműnél. A 250-es beparkolt a Faros mögé, ezért a Faros mellett álló lengyel busz tolatáskor majdnem lekoccolta a 250-est, amit a túravezetők nem néztek jó szemmel, és ordibálva próbálták kisegíteni a buszt 250-es visszapillantójának a közeléből. Szerencsétlen lengyel sofőr szerintem ezalatt elfelejtette lengyel-magyar barátságot. Ezután a túravezető mondta, hogy még 20 percet kell várakozni amíg javítják a Farost, és ha sikerül, ha nem, akkor megtartanak egy csonka túrát és majd csinálnak egy másikat később. Nekem már egy kicsit elegem a hidegből meg a várakozásból, ezért Apával megbeszéltük, hogy majd a következő alkalommal elmegyünk, főleg, hogy a Faros javítása az annyiból állt, hogy nyitva volt motorháztető. Felszálltunk a kisföldalattira, ott valószínűleg két Hősök tere volt, mert mikor felszálltunk, akkor Apa azt hallotta, hogy Hősök tere következik. Utána újabb süketítőkúra a Kosztolányiig. A Kosztolányitól kicsi szünet után indultunk Érd felé. Ennyi lett volna a nagy reptérlátogatás, ahol legfeljebb a budaörsi reptér közelében voltunk, de repülőket ott sem láttunk. Itt van még néhány kép a három veteránról.

Ami eddig történt

  Nos elég régóta nem jelentkeztem, ennek az az oka, hogy nem volt kedvem bloggerkedni. Újév óta elég sok dolog történt velem. Kezdeném is az elején:

Május 25
  Először láttam olyat, hogy egy busz (Mercedes O530 Citaro) ajtaja beázzon. Gondolom azt kérdezitek, hogy a rákba néz ki egy beázott ajtó, tessék itt van:

Május 27-28
  Ismét A Napfény Városában jártam, ahol megcsodáltam a vadasparkot és a fűvészkertet és pont akkor volt ismételten szerencsém a takonykórhoz (A takonykórnak üzenem, hogy január 22.-től március 10.-ig szívesen látom, de hozzon magával lázat, vagy valamit, aminek köszönhetően otthon maradok!).

Május 30-31
  Kecskeméten jártam osztálykiránduláson. Miután megérkeztünk Kodály szülővárosába, az a feladatunk volt, hogy a belvárosban keressünk meg helyeket és ott kellett kérdésekre válaszolni, amelyeket meglehetett találni a helyen. Miután ezt befejeztünk, szabadon járkálhattunk a belvárosban, ahol az egyik osztálytársammal jól bevásároltunk a Sparban, mondván, hogy átvirrasztjuk az éjszakát. Azután soft-csúzlizni mentünk a vasútállomás mellé. Utána szállásunkhoz, a Pálma Hotelhez mentünk, ahol minden páros elfoglalta a szobáját, én Matyival voltam egy szobába (Vele vásároltam a Sparba), a mi szobánk az ofőével volt szemben, szóval éjszaka kussba kellett maradnunk. Minden szobában volt két ágy, egy mosdó (zuhanyzó, csap, slozi), egy nagy szekrény, két ágy melleti kis szekrény, egy szekrény, rajta egy őskori tv-vel, egy hűtő és egy széf. A tv müködött, és Matyi mondta, hogy az Éjjel-Nappal Budapestet és a Világhíradót meg kell néznünk, én nem ellenkeztem, nem akartam belerondítani az örömébe. 6 óra környékén elmentünk vacsorázni (Párizsias hús és rizs+fagyi, ami elolvadt, mire végeztem), utána megint a szabadon lettünk engedve a Cityben, Matyival ismét megjártuk a Spart, ahonnan 4 kiló üditővel jöttünk, és miközben sétáltunk, Matyi, mint egy "jó" és "értelmes" kamasz, fogta a szénsavas bodzás üdítőt és elhajította, először jót röhögtünk rajta mindketten, utána észrevettük, hogy kilyukadt a kupak és azon spriccel ki az ízletes nedű. Miután csatlakoztunk Márkékhoz (pontosabban Márkhoz, Dávidhoz, Stibabhoz és Gerihez), újabb értelmes dolgok kezdődtek, Márk, mint "jó" és "értelmes" kamasz, kitalálta, hogy focizzunk a burgonyaszirommal, ment is egy rövid ideig, mikor Márk megadta egy bikázással (ne kérdezzétek, hogyan lehet megbikázni egy chipses zacskót) a kegyelemdöfést, vagyis kidurrantotta a zacskót. Közben Matyi és Dávid feszegették a bodzás üdítő flakonjának a határait, ezután Dávid kezdett el inni a piából, de nem átlagosan, ugyanis miközben döntötte magába a cuccot, rázta a flakont, így szerencsétlennek a képébe ment a szénsavas bodza. Este 8-kor ismét bemehettünk a szobánkba, ahol megnéztük az Éjjel-Nappal Budapestet (Bőőeee!) és a Világhíradót, ezután a Comedy Central műsrai mentek a TV-ben, A virrasztásról végül lemondtam és fél egykor szenderültem el. Matyi hajnali három környékén vágta be a szunyát. Reggel mindenki mesélte, hogy mit csináltak az éjjel, de csak kettő maradt meg bennem:
- Hogy az ablakon keresztül kiabáltak egymásnak.
- Hogy Dubiczka beszólt egy kukázónak.
Ezután a Cifrapalotába (aminek nem zöld az ablaka) mentünk, ahol a Kárpát-medence népeiről tanultunk. Utána a szokásos pihenőhelyünkön vártunk arra, hogy az ofőnk visszajöjjön és indulhassunk a hangszerbemutatóra. Ezután a Malom Centerbe mentünk a mekibe, ahol sajtburger volt az ebéd, de aki többet szeretett volna, vagy mást, annak megvolt a lehetősége, én is így tettem és vettem volna egy 1+1-et nuggets-szel, csak a hölgy azt mondta, hogy nuggets-szel nem lehet kérni (Kapd be McDonald's!), úgyhogy illatos-omlóst vettem egy kínaiba. Ezután a Dubicz és a Matyi kitalálták, hogy csináljunk nyilvános wc pranket, amelyhez nutella kellett volna, de összesen sem volt pénzünk rá. Ezután visszamentünk a pihenőhelyünkre (Kecskemét, Szabadság tér), ahol az osztály jó része a lábát áztatta a Teknőcös kislány nevű szökőkút vízében. Majd 3 óra körül indultunk "Kecskemét Kecskemét állomásra" (így mondták be a hangosbemondóban). Ferencvárosban fácánt láttam és fél hat környékén értünk Érd Alsó vasútállomásra.

Június 1
10 környékére kellett kiérni Érd Alsóra, és onnan indultunk Agárd felé, a csapat megfogyatkozott Kecskemét óta. Mikor kiértünk Agárdra, elkezdett esni az eső és a váróban vártuk ki az eső végét. Ezután durván fél órát sétáltunk az Agárdi Gyógy- és Termálfürdőig. Ott mindenki átöltözött és elindultunk a kinti medencék felé. Amibe mi mentünk, az egy 120 illetve 60 centi mély medence volt, ahol egy széles és rövid csúszda volt. Arról, hogy mit csináltunk, arról nem írok, mert senkit nem érdekel az, hogy fürödtem és fürödtem, délután indultunk el Érd felé.

Június 14
Ballagás volt.

Június 19
Évzáró, ahol 3-ast kaptam fizikából (Majdnem minden órán dolgozat). Két osztálytársam is évismétlésre bukott, őket egyáltalán nem sajnáltam. De mielőtt parasztnak néznétek, elmondanám miért nem sajnálom őket:
- Az egyik (Laura) egy igazi "testkereskedő", 0-24-ben lóg a suliból, cigizik, már 17 éves és eleve segghülye. Az a fajta nőnemű emberi lény, aki a kétszáz forintos öngyuláért szájába veszi a "hímivarszervet".
- A másik (Dani) meg olyan harsány és idegesítő, hogy szerintem egy párszor már felhívták a külügyet Kínából, hogy elpusztítják kis országunkat, ha nem kussol a mini-Bieber (Mert, hogy naponta min. egyszer elsikoltja a Babyt). Az meg nem számít semmit sem, hogy a neve illik saját magához, mert telezabálta magát gyulai kolbásszal. Meg eleve hülye (egyszer az volt, hogy tesi előtt kimentem wc-re, nem sokkal később már ő is itatta a piszoárt, és akkor elkezdte ordibálni, hogy "Egyszeres gyilkosság! Kétszeres gyilkosság! Háromszoros gyilkosság! Négyszeres gyilkosság! PENTAKILL!!!". Biztos vagyok benne, hogy nem az én szórakoztatásom miatt ordította ezt).

Június-Július
Olyan takonykórt kaptam, hogy beszarás. Nem kaptam levegőt, annyira be volt dugulva az orrom. Emiatt kellett lemondanom egy találkozót a volt osztálytársammal. Valamint elkapott a fociláz, először a Ausztria-Magyarország meccsnek a második félidejéből néztem néhány pillanatot, utána az Izland-Magyarország meccset néztem meg, ezután még Románia-Svájc meccs és a Magyaroszág-Portugália került terítékre, majd a Magyarország-Belgium meccs, ezek után a Franciaország-Izland, a Wales-Portugália és Németország-Franciaország meccseket néztem meg. A nagyapám jóvoltából tipszmixeztem egy kicsit (WAL-POR, FRA-GER, FRA-POR, egyik se jött be).

Július 29-Augusztus 3
Egy kalandtáborba mentem, amely egy 7 órás buszozással kezdődött. A szállásunk Miskolcon volt, ahol 6 ágyas (3 emeletes) szobákban aludtunk, az ágyam közel volt ahhoz, hogy az alattam lévőre szakadjon és mindössze két fokos volt létra, szóval majdnem megtanultam spárgázni a tábor alatt. Első nap (08. 29., szombat) egy miskolci templomhoz mentünk ki, ahol érdekes dolgokat hallhattam a középkori emberek magasságáról és csapkodhattam a szúnyogokat. Vasárnap voltam a Középkori Forgatagban, Diósgyőrben és nagyon érdekes volt. Voltam Miskolctapolcán, ahol boboztam, erről csak annyit, hogy végig tökig kell nyomni a gázt. Pluszba még annyi, hogy a szobatársammal csapattuk a bobon és két csaj volt előttünk (akik szintén a táborban voltak), és mondták, hogy ők nem fognak fékezni, találjátok mit csináltak egész végig? Voltam paintballozni Füzesabonyban. Voltam Sátoraljaújhelyen, egy kalandparkban és kipróbáltam ezt:

Sólyom kötélpálya, Sátoraljaújhely

Sátoraljaújhelyen még libegőztem, boboztam és utaztam a kabinos felvonóval. Szerdán sétáltunk kicsit a Bükkben. Csütörtökön meg készültünk hazafelé, de éjszaka az egyik gyerek lezúgott az emeletes ágyról, és beszakadt a feje, ezért a délelőtti program elmaradt. Ekkor volt utoljára sikerélményem fociból.

Augusztus 6
Kicsit csonka családi piknik, de így is sokan voltak. Unokatesómmal és apa unokatesójának a fiával Minecraftoztunk. Összesen 11-en aludtak kis házunkban (+1 kutya).

+1
Augusztusban fradista lettem.

Szeptember 1 óta
Első iskolanap, újabb 1 év fonnyadás a suliban. Azonban ez az év a legfontosabb, ugyanis idén van nekem és még sok más nyolcadikosnak felvételi, meg májusban kompetencia is lesz, úgyhogy van mit tanulni. Novemberbe voltam VMG-s (Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium) történelemversenyen, ahol sikerült szereznem 50 pontot a szóbeli felvételin (Az első négy automatikusan megkapja az 50 pontot a szóbelire, és első lettem).

  Most decemberbe szinte egyáltalán nincs kedvem a sulihoz. A tesit már nem is várom, mert minden órán kiskapus focizunk (ennek a gyönyöreiről majd később írok), ami veszettül kiszámítható.
Oddsok:
A-csapat:
nyer: 0,000000382 (200 Ft-os tét esetén 0,000764 forintot nyersz)
veszít: 900000 (200 Ft-os tét esetén 180 millát kaszálsz)
döntetlen: 100 (200 Ft-os tét=20 lepedő)
A csapat amelyiknek a tagja vagyok:
nyer: 2000000 (200 Ft-os tét=400 milka)
veszít: 0,000000382 (lásd feljebb)
döntetlen: 100 (lásd feljebb)
A legutóbbi három meccsen (mindhárom 12. 09-én volt) 5-0-ra, 2-0, 2-1-re kaptunk ki. Úgy tűnik engem fociban üldöz a balszerencse, mert már van egy klub akinek szurkolok.

Ennyi lenne tömörítve. Most remélhetőleg többet tudok bloggerkedni, de van is miről írnom.